Hatodik, hetedik és nyolcadik ENSZ-közgyűlési határozat, amely a halálbüntetés moratóriumára szólít fel:
A kábítószer-bűncselekményekre vonatkozó halálbüntetést fenntartó országok szavazási eredményei (+ = igen; - = nem; abs = tartózkodás)
| 2016 | 2018 | 2020 | Kábítószer-bűncselekményekre kiszabható minimális megerősített halálbüntetések, 2020 |
Bahrein | abs | - | - | |
Banglades | - | - | - | |
Brunei Darussalam | - | - | - | |
Kína | - | - | - | ? |
Kuba | abs | abs | absz | |
Egyiptom | - | - | - | |
India | - | - | - | |
Indonézia | abs | abs | absz | 77 |
Irán | - | - | - | ? |
Irak | - | - | - | |
Jordánia | abs | abs | + | |
Kuvait | - | - | - | |
Laoszi NDK | abs | abs | abs | 13 |
Líbia | - | + | - | |
Malajzia | - | + | + | 25 |
Mianmar | abs | abs | abs | |
Észak-Korea | - | - | - | |
Omán | - | - | - | |
Pakisztán | - | + | - | |
Katar | - | - | - | |
Szaúd-Arábia | - | - | - | ? |
Szingapúr | - | - | - | 6 |
Dél-Korea | abs | abs | + | |
Dél-Szudán | + | abs | abs | |
Srí Lanka | + | + | + | 5 |
Palesztin Állam | n/a | n/a | n/a | |
Szudán | - | - | - | |
Szíria | - | - | - | |
Tajvan | n/a | n/a | n/a | |
Thaiföld | abs | abs | abs | 8 |
Egyesült Arab Emírségek | abs | abs | abs | |
USA | - | - | - | |
Vietnam | abs | abs | absz | 79 |
Jemen | - | - | abs | |
2020-ban is jelentős civil társadalmi aktivizmus indult a halálbüntetés ellen. A személyes találkozókra vonatkozó korlátozások miatt az erőfeszítések az interneten összpontosultak. Az egyik példa erre az LBH Masyarakat által indított petíció Merri Utami, egy indonéz vendégmunkás ügyében, aki több mint egy évtizedet töltött a halálsoron, mert kábítószer-kereskedelemre csalták. A petíció, amely arra kéri Joko Widodo indonéz elnököt, hogy kegyelmezzen Merrinek, a cikk írásakor már több mint 19 000 aláírást gyűjtött. Az aktivisták többször is az online nyilvánosság bevonását jelölték meg a halálbüntetés elleni küzdelem egyik legfontosabb stratégiájaként, amint azt a jelentés végén található külön fejezetben is kifejtik. A kábítószerrel kapcsolatos kivégzések számának jelentős csökkenése kétségtelenül pozitív fejlemény - ez lehetőséget ad az országoknak arra, hogy újragondolják e politika szükségességét és hatékonyságát, és az érdekvédőknek arra, hogy tovább fokozzák a halálbüntetés eltörlésére irányuló felhívásaikat. Mindazonáltal a halálbüntetés többről szól, mint magukról a kivégzésekről. A COVID-19 idején az igazságszolgáltatási rendszer működése megnehezítheti vagy szinte lehetetlenné teheti a kivégzések végrehajtását, de ez nem feltétlenül akadályozza meg a halálbüntetés kiszabását. Figyelemre méltó, hogy
2020-ban legalább tíz országban legalább 213 embert ítéltek halálra kábítószer-bűncselekmények miatt - ez 16,3%-os növekedést jelent a 2019-ben megerősített 183-hoz képest. Ez az emelkedő tendencia különösen jelentős volt néhány országban, például Indonéziában, ahol 2020-ban 77 embert ítéltek halálra kábítószer-kereskedelem miatt (79%-os növekedés 2019-hez képest). Ezzel szemben a halálos ítéletek jelentős száma hozzájárul a halálraítéltek növekvő számához, ahol sokan több mint egy évtizedet töltöttek. A halálbüntetésre való rendíthetetlen támaszkodás - még a rendkívüli kihívások idején is - legalább annyira aggasztó, mint maguk a kivégzések.
Lényeges megjegyezni, hogy a halálbüntetés átláthatóságának általános és rendszerszintű hiánya továbbra is fennáll, ami sérti az egyértelmű nemzetközi normákat. Az átláthatóság kérdése 2020-ban még súlyosabbá vált, amikor a kábítószer-bűncselekmények miatt kiszabott halálbüntetés alkalmazásáról szóló információk gyűjtése még nagyobb kihívást jelentett, mint a korábbi években. Ez valószínűleg a híreket uraló COVID-19, a mozgásra vonatkozó korlátozások és a civil társadalom terének szűkülése miatt következett be; mindezek negatívan befolyásolták a halálbüntetés független nyomon követését. Ugyanakkor számos ENSZ emberi jogi folyamat, például a szerződéses szervek által végzett országvizsgálatok és a különleges eljárások országlátogatásai leálltak vagy késedelmet szenvedtek, ami azt eredményezte, hogy még kevesebb forrás állt rendelkezésre a halálbüntetés alkalmazásának nyomon követésére. Ez azt jelzi, hogy sürgősen szükség van a nyomon követési folyamatok újraindítására, annak biztosítása érdekében, hogy a jogsértéseket és a tendenciákat dokumentálják és foglalkozzanak velük. Az emberi jogok jól integrált nyomon követésének és dokumentálásának az emberi jogok további és jövőbeli megsértésének megelőzése érdekében alapvető fontosságú elemmé kell válnia. Végezetül, 2020-ban néhány ország visszalépésnek is tanúja volt, és a kábítószer-bűncselekményekkel kapcsolatos szigorúbb büntetések alkalmazását tervezi. A Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte például továbbra is a halálbüntetés újbóli bevezetését szorgalmazza a "kábítószer elleni háború" részeként. A cikk megírásának időpontjában a kongresszus alsóháza elfogadta a halálbüntetés visszaállítását célzó törvényjavaslatot, amelyet a szenátusban is meg kell vitatni.