- Joined
- Jan 6, 2023
- Messages
- 279
- Reaction score
- 112
- Points
- 43
Nagyon kíváncsi vagyok erre a fekete vegyületre, amely hidroklorid felmelegítésekor jelenik meg.
A viselkedését figyelembe véve (melegítés közben feketévé válik) mindig azt gondoltam, hogy ez szén, de nem értem, hogyan kerül az oldatba ilyen nagy mennyiségben.
Ellenőrizzük ezt a sejtést empirikusan.
Amikor bázis extrakciót végzek, gyakran látom ugyanezt: a fekete bázis a vízréteg alá süllyed.
Például 300 gr hidrokloridból akarok bázist kivonni. Az elején kb. 500-600 ml vizet használok. Hozzáadok kb. 85 gr NaOH-t, és látom, amit az előbb mondtam; a bázis megjelenik az alján.
Most 100 ml vízhez kb. 10-15 gr NaCl-t kell adnom, hogy feljebb kerüljön.
Számoljunk egy kicsit.
600 ml víz - 600 gr, 600 cm3, sűrűség - 1,0 gr/cm3.
15 gr só x 6 = 90 gr, 41 cm3, sűrűség - 2,17 gr/cm3
Ennek a vizes NaCl oldatnak a végső sűrűsége 1,07 (még a NaOH maradékot sem számolom!!!, az még jobban megnöveli a sűrűséget).
Ez azt jelenti, hogy az FB réteg sűrűsége 1,05 gr/cm3 körül lesz.
Ahogy az emberek hiszik, maga az alap sűrűsége 0,9 körül van.
Közelítsük meg ezt az adatot a szénre.
A szén moláris térfogata 5,3 cm3/mol, ami 2,26 gr/cm3 sűrűségre utal.
Tehát, ha a bázis és a szén keveréke 90:10 arányban van, akkor a sűrűség 0,9 * 90% + 2,26 * 10% = 1,04 gr/cm3 - ami elég közel van az előbb említett számokhoz.
Ez a számítás megmagyarázhatja ezt a jelenséget, de számomra túlságosan furcsa, hogy ilyen nagy mennyiségű karbont kapunk a termék melegítése közben. Számomra az is furcsa, hogy a szén keveredik az alapanyaggal.
Vagy lehet, hogy van valami más magyarázat?
A viselkedését figyelembe véve (melegítés közben feketévé válik) mindig azt gondoltam, hogy ez szén, de nem értem, hogyan kerül az oldatba ilyen nagy mennyiségben.
Ellenőrizzük ezt a sejtést empirikusan.
Amikor bázis extrakciót végzek, gyakran látom ugyanezt: a fekete bázis a vízréteg alá süllyed.
Például 300 gr hidrokloridból akarok bázist kivonni. Az elején kb. 500-600 ml vizet használok. Hozzáadok kb. 85 gr NaOH-t, és látom, amit az előbb mondtam; a bázis megjelenik az alján.
Most 100 ml vízhez kb. 10-15 gr NaCl-t kell adnom, hogy feljebb kerüljön.
Számoljunk egy kicsit.
600 ml víz - 600 gr, 600 cm3, sűrűség - 1,0 gr/cm3.
15 gr só x 6 = 90 gr, 41 cm3, sűrűség - 2,17 gr/cm3
Ennek a vizes NaCl oldatnak a végső sűrűsége 1,07 (még a NaOH maradékot sem számolom!!!, az még jobban megnöveli a sűrűséget).
Ez azt jelenti, hogy az FB réteg sűrűsége 1,05 gr/cm3 körül lesz.
Ahogy az emberek hiszik, maga az alap sűrűsége 0,9 körül van.
Közelítsük meg ezt az adatot a szénre.
A szén moláris térfogata 5,3 cm3/mol, ami 2,26 gr/cm3 sűrűségre utal.
Tehát, ha a bázis és a szén keveréke 90:10 arányban van, akkor a sűrűség 0,9 * 90% + 2,26 * 10% = 1,04 gr/cm3 - ami elég közel van az előbb említett számokhoz.
Ez a számítás megmagyarázhatja ezt a jelenséget, de számomra túlságosan furcsa, hogy ilyen nagy mennyiségű karbont kapunk a termék melegítése közben. Számomra az is furcsa, hogy a szén keveredik az alapanyaggal.
Vagy lehet, hogy van valami más magyarázat?